Az optimális terhelés, vagyis jusson is, maradjon is…

A facebook.com közösségi portál Edzem-A-Testem Csoportjában naponta felmerülő kérdés, hogy mikor, mi az optimális terhelés és mi befolyásolja? Mérhető ez egyáltalán?

Szervezetünk terhelhetőségét leginkább az határozza meg, hogy adott pillanatban milyen szinten van az energiája. Ez reggel, kipihenten egy kiadós, mély alvás után a legmagasabb. Ahogy telnek az órák és ellátjuk a napi megszokott vagy nem megszokott feladatainkat, ami figyelmet, fegyelmet, testi és lelki törődést, odaadást igényel, úgy lesz egyre alacsonyabb a szervezet energiája. Ezt a potenciált nagyon sok külső és belső tényező befolyásolja. Például belső tényezők lehetnek:

  • –         lappangó, vagy már kialakult betegség
  • –         menzesz
  • –         migrén
  • –         lázas állapot
  • –         stressz
  • –         fokozott lelki terhelés, munkahelyi, magánéleti problémák
  • –         éhség, vagy túlságosan terhelt gyomor
  • –         pihentség, fáradtság

külső tényezők lehetnek:

  • –         időjárás, hőmérséklet, páratartalom
  • –         idegen környezet
  • –         idegenek jelenléte a megszokott környezetben
  • –         zaj, irritáló zörejek, zene (Nyekereg a gép, szét akar esni? Mikor hagyja már abba?)
  • –         idegen eszköz használata (a fal melletti a kedvencem, de foglalt).
  • –         egyéb körülmények változása (nem tudtam időben lejönni és most rohannom kell)

Amikor megkezdjük az edzést, más-más napokon és napszakban a terhelhetőség, ahogyan napjaink és a napszakok is, különböznek egymástól. Ezen annyit lehet könnyíteni, hogy lehetőségünkhöz mérten nagyjából azonos időre tesszük az edzést és legalább egy tényezőt stabilizálunk. Aki nem szereti a túl sok ismeretlen arcot a fitnesz teremben, hamarosan rájön, hogy azonos időszakban hellyel-közzel ugyanazok járnak le, így megint kizárunk egy okot, mely befolyásolhatja edzésünket. A többi tényező egy részét kénytelen vagyunk elfogadni, úgy ahogy azt is, hogy vannak jobb és rosszabb napok is és ennek megfelelően az edzésünk sem lehet mindig egyforma.

Miután túl sok a terhelést befolyásoló dolog, így kell találnunk egy olyan biztos dolgot, amire mindig, minden körülmények között támaszkodhatunk, hogy a mozgás intenzitása és a terhelés mértéke minden esetben a célunknak megfelelő legyen és a célunk elérését folyamatosan segítse, sose hátráltassa. Ehhez kell az edzés közbeni pulzuskontroll, mert csak így lehet minden edzés a pillanatnyi terhelhetőségünkre szabott.

Miért kell optimalizálni a terhelést?

Mert nem mindegy, mennyire fáradunk el és nem mindegy, mikorra pihenjük ki magunkat. A fáradás, energiavesztés. A szervezetünk újraterhelhetősége nagyban függ attól, hogy mennyi időbe telik a regenerálódás, pihenés, a raktárak újratöltése és marad-e energiánk a fejlődésre.

 

Ha két gyerek között szeretnék elosztani egy kosár almát, az osztás aránya változó lehet. Az egyik gyereket nevezzük Regenerálódásnak, a másikat Fejlődésnek. A Regenerálódás mindig, minden esetben elsőbbséget élvez a Fejlődéssel szemben, ugyanis a testünk elsődleges programja a mozgás közben bekövetkezett energiavesztés helyreállítása. Nagyon nagy mértékű, intenzitású, hosszú ideig tartó edzés ennek megfelelő mértékű energiavesztéssel jár. Ráadásul, ha sportolás közben oxigénhiányba hajszoljuk magunkat annak káros következményei újabb feladatok elé állítják szervezetünket, így a Regenerálódás felemészt minden energiát, és akár több napi munka elé állítja a szervezetet. Nem is csoda, hogy szegény Fejlődésnek nem marad alma. Ilyen mértékű, rendszeres terhelést nem visel el hosszú távon a szervezet. Előbb utóbb jelentkezik az immunrendszer károsodásából következő lebetegedés, megjelennek a túlterhelés jelei: álmatlanság, rossz közérzet, izomleépülés, romló teljesítmény, izomvesztés, romló testzsír – izom arány.

 

Ellenben, ha a terhelést mindig a pillanatnyi energiaszintünkhöz igazítjuk és pulzusmérő óra segítségével beállítjuk az intenzitás mértékét, ezek mind-mind elkerülhetjük és a Regenerálódás kevesebb energiát fog felemészteni, így marad alma a Fejlődésnek. Ez pedig kulcsfontosságú a célunk elérése szempontjából.

A kalóriavadászok kedvéért számoljunk egy kicsit. Ha valaki hetente 2x kinyírja magát egy nagyon intenzív edzésen –és most nem ismétlem ennek káros hatásait- mondjuk eléget 700 kalóriát. Miután 2 nap kell minimum, hogy újra edzhessen, így a heti 2 edzés összesen 1400 kalória. Ellenben, ha négyszer végez valaki 500 kalóriás, alacsonyabb intenzitású edzést, amit tökéletesen ki lehet pihenni és nem üti ki az embert, akkor az heti 2000 kalória égetése úgy, hogy közben nem kockáztatjuk az egészségünket és az újra terhelhetőségünket. Arról nem is beszélve, hogy hétköznapi embereknek nincs szükségük versenyterhelésre!

Olvasd el hozzá: >>>Edzés pulzuskontrollal<<< >>>Az állóképesség és fejlesztése<<<

 

2 hozzászólás

  1. 2012. december 22. szombat küldte be ekkor: 10:23 | Permalink

    Ez egy nagyon hasznos cikk, köszönöm!

    • 2012. december 22. szombat küldte be ekkor: 22:00 | Permalink

      Örülök, hogy tetszett! Oszd meg, hogy másokhoz is eljusson! Köszi

Hozzászólás beküldése

Az e-mail címedet soha nem tesszük közzé/osztjuk meg másokkal. A szükséges mezőket * jelzi.

A hozzászólásod beküldésével automatikusan hozzájárulsz az oldal adatvédelmi szabályzatának elfogadásához.